Na igen. Betolakodtam, de még is hova? Hát az oroszlán barlangjába. Nagyon nem volt kedvem, de nem volt mit tennem. Ígéretet tettem Henrynek, ha bármi baj van azonnal idejövök, az isten háta mögé, pontosabban a két új srác lakására. Tehát kilehet találni, hogy igen is baj van.
Mikor haza értem a suliból - dög fáradt voltam, így alig vártam végre a megmentő ajtót, amin bejutva pihenésre és finomságokra lelhetek, na de mindegy is. Szóval, mikor hazaértem furcsának találtam, hogy nyitva van résnyire az ajtó, de csak vállat voltam és bementem, mint, ha nem is láttam volna semmit. Ledobtam táskám az ajtó mögötti sarokba, majd ezt követe cipőm is, amit meg kellet igazítanom, mert Henry allergiás rá. Mikor ez is megvolt a vékony dzsekim is felakasztottam a fogasra. Innen már szinte futva mentem a konyhába, ahol egyből a hűtőt támadtam meg. Kivettem belőle pár finomságot és jóízűen falatozni kezdtem. Legelőször befaltam egy kis rizst, majd ezt gyümölcssalátával szorítottam le vagy valami hasonlóval. Találtam valami sütifélét is. Igen bizarr kinézete volt, de gyorsan elfogyott az is. Még éhes voltam. Kiszívta minden energiám a foci edzés és az utána való baromkodás a fiúkkal, de gondoltam addig kitartok, míg nem dobok össze magamnak, meg Henrynek valamit. Nem vagyok nagy szakácsvénával megáldva, de amit szeretek azt mind eltudom készíteni. Elindultam lakótársam felkutatni, hogy biztosra tudjam, hogy itthon van. Mondjuk száz százalékra veszem, hogy így van, hisz az ajtó nyitva, ő meg nem olyan figyelmetlen, hogy így hagyja, ha elmegy. Inkám én lennék az az elvetemült, aki képes lenne rá, mondjuk erre példa még nem volt.
Keresek kutatok, de sehol senki. Utolsó mentsváram, ha bemerészkedek a szobájába. Na igen, az a rész, ahova eddig csak egyszer voltszerencsém bemenni. Ugyan még is nem tudom, hogy mi lehet az oka, hogy top secret-es a helység, de nem is akaratoskodtam, hogy megtudjam. ... Mielőtt a territóriumát felbolygattam volna megtorpanok a folyosó végén. Lehet, hogy be sem kell mennem, csak bekopognom és kész is, de amint közeledek afelé az ajtóféle, különöset látok.... már megint.
Tárva nyitva minden, így benyitás nélkül is lehet a szobát teljes egészében látni. Egyből szembetűnik, hogy a rendmániás barátom kis kuckója úgy néz ki, mint, ha három tornádó söpört volna végig rajta. Itt nagyon nem tetszik már semmi. Szabályt megszegve lépek be és az első papírokat veszem fel a földről és ahogy haladok így folytatom a többivel. Az íróasztalhoz érve leteszem, ami a kezemben van és megfordulok saját tengelyem körül. Sokkol a látvány oly annyira, hogy bent sem maradok. Tisztán leesik minden. Most kell mennem.
Kirobogva a szobából, majd az öltözéket - ami egy cipő és a dzsekim - magamra kapva hagyom el a házat.
Jól figyeltem mikor Henry az útvonalat magyarázta el és remélem tényleg olyan oda jutok, mint, ahogy a fejemben meg van rajzolva. Először is taxit kell kerítenem, amit irányítok ide-oda....
Elértem ahhoz az erdős részhez, ami a végállomásom előtti utolsó megálló. Itt a taxit elhagyva, gyalog teszem meg utolsó kilométereim. Nincs ínyemre a séta, főleg így nem, hogy már sötét van, de nincs mit tenni.
Elértem egy böhöm nagy házig, s mivel nem találkoztam eddig egy épülettel sem feltételezhetem, hogy ez az. Bekopogok, persze először csak finoman és semmi. Megteszem még egyszer és még egyszer, de ugyan csak semmi. Kezdem azt hinni, hogy rossz helyen járok és már fordulnék is meg, mikor a szőke végre kinyitja az ajtót. Néz rá, mint, ha életében nem látott volna.
- Te meg? - szegezi felém a kérdést.
- Kisebb probléma akadt. - válaszolom neki, majd abban a pillanatban kitárja az ajtót ezzel jelezve, hogy szabad utat kaptam a belépéshez, amit meg is teszek.
- Halljam azt a kis problémát. - löki be az ajtót, ami akkorát csattant, hogy megijedek.
- Henry nincs a lakás meg fel van dúlva, ami nem olyan eget rengető baj, de nem tudom, hogy tudod-e, hogy Hen rendmániás, így kissé aggaszt a dolog. - vágom zsebre kezeim és nézelődök - Továbbá az ajtó is nyitva volt, nekem meg nem szólt, hogy elmegy. A lelkemre kötötte, ha baj van azonnal jöjjek ide szólni. - nézek a srácra, aki fapofával néz rám.
- És még mondott valami mást is? - erre csak megrázom a fejem - Maradj itt. - hagy ott a hatalmas nappaliban, így tovább nézelődöm. Ilyen-olyan figurákat emelgetek fel a helyükről, hogy jobban szemügyre vegyem. Kis idő múlva a szőke vissza jön Sorat rángatva maga mögött. Micsoda kellemes meglepetés.
Elém érnek és akkor látom csak, hogy egy bilincs van a kibírhatatlan liba egyik csukóján. Kidülledt szemmel nézek, mikor annak a bilincsnek a másik fele pillanatok múlva az én csuklóm fogja közre. Mire belekezdenék a felháborodásom kimutatásában megelőztek.
- Na gerlepár. Most itt maradtok és vigyáztok egymásra míg vissza jövök. - lök mind kettőnket a mögöttünk lévő kanapéra ez az idióta. Eddig sem volt szimpatikus, de ezek után még annyira sem.
***
KyoungJae egy trappban indult meg főnöke és "öccse" tartózkodási helyük felé. Nem tehetett mást. Mindenki tudta, hogy jön a baj, közelít, de arra senki sem számolt, hogy ilyen hamar elérkezik és nem úgy, ahogy ők várták. Eli nem tudta, hogy Henry milyen erős, mikor törhet meg így vissza kell rángatni a ház másik két lakóját, ha esetleg még az éjszaka folyamán látogatójuk lenne. Egyedül semmi esélye sem lenne. Ilyen ütközetekben jó, ha a vámpír megtudja védeni magát nem hogy még egy embert is vagy most jelen esetben kettőt, ha már HongKi odatalált.
Míg egyik főszereplőnk ezzel volt elfoglalva, addig a másik kettő teljesen mással...
- Oh, na persze. Most meg tanár akarsz lenni? Azt hiszed nem szúrnának ki Chibun emberei egyből? - már maga ez az ötlet teljesen abszurdum.
- Most miért? Elmegyek a tanárhoz, eltöröm minden csontját és már bent is vagyok a suliban. SoRat sem vették észre én meg, mint tudhatnád az álcázás nagy mestere vagyok, így biztos nem szúrnának ki. - persze. Hero is, ha kitalál valamit azt azonnal meg is kell csinálnia. Persze az ötlet jó, de akkor is veszélyes. Ha az a két gyerek kiszúrja, akkor oda az egész erőfeszítésnek, de nem csak az övének, hanem SoRaénak is.
- Akkor sem tetszik, de csinálj, amit akarsz. - nem mint, ha nem azt csinálná.
- Kösz, de nem kell az engedélyed. - harap a nyakamba, amitől kiráz a hideg.
Néhány nem túl fontos részletet megbeszéltünk, majd Ő el is ment. Kezdem úgy érezni, hogy lassan nem is, hanem Jae lesz a főnök, ami csöppet sem tetszik.
Ha már egyedül maradtam - persze a csajok ugyan úgy itt vannak - azt hiszem ideje lefeküdni. Nincs kedvem hozzá, mert egészen mást terveztem, de szokás szerint őfelsége mindig kitalál valamit és akkor annak úgy kell lennie. Ilyenkor bánom, hogy "gyengébb" vagyok vele szembe. De mit tehetnék? Az életem ezt az önfejű majom. Legszebb pillanat volt, mikor találkoztam vele. Ha akkor máshogy teszek most nem érezhetném ennyi kihagyás után újra érintését és csókjait. Soha nem gondoltam volna, hogy elcsavarja valaki is a fejem. Magamnak való létemre még is sikerült. Mikor szemeibe nézek néha úgy érzem teljesen más ember vagyok vagy is inkább vámpír, mosolyától meg egyenest el tudnék olvadni. Szerencsésnek mondhatom magam, hogy az oldalamon tudhatom...
Ha már egyedül maradtam - persze a csajok ugyan úgy itt vannak - azt hiszem ideje lefeküdni. Nincs kedvem hozzá, mert egészen mást terveztem, de szokás szerint őfelsége mindig kitalál valamit és akkor annak úgy kell lennie. Ilyenkor bánom, hogy "gyengébb" vagyok vele szembe. De mit tehetnék? Az életem ezt az önfejű majom. Legszebb pillanat volt, mikor találkoztam vele. Ha akkor máshogy teszek most nem érezhetném ennyi kihagyás után újra érintését és csókjait. Soha nem gondoltam volna, hogy elcsavarja valaki is a fejem. Magamnak való létemre még is sikerült. Mikor szemeibe nézek néha úgy érzem teljesen más ember vagyok vagy is inkább vámpír, mosolyától meg egyenest el tudnék olvadni. Szerencsésnek mondhatom magam, hogy az oldalamon tudhatom...
JaeJoong *Hero* P.O.V
Tesi tanár leszek. Tetszik az ötlet, igazán testre szabott feladat számomra. Remélem tényleg észrevétlen maradok és alaposabban megfigyelhetem azt a bizonyos "kincset" és a két testőrét vagy miét.
Többször gondolkoztam már el azon, hogy még is ki ez a Chibun? Én, ha jól emlékszem, akkor egyszer sem találkoztam vele, de lehet, hogy még látni sem láttam, mondjuk még nagyobb kérdés, hogy neki mire kell az a lány vagy is pontosabban a vére?
Be törtem az iskolába a biztonsági rendszert ügyesen kijátszva. Megkerestem azt a szobát, ahol az itt dolgozók adatai vannak. Kikerestem a tesi tanár aktáját és megnéztem lakhelyét. Már csak annyi a dogom, hogy meglátogassam és eltüntessem a föld színéről.
A házával szembelévő oldalon parkoltam le. Mielőtt kiszálltam volna az autóból körbenéztem. Az utca ki van halva így éjfél tájt.
Ellenőrzöm a címet utoljára, mielőtt rossz emberre pazarolnám az időm. Mikor megbizonyosodom, hogy ez az a hely betöröm az ablakot nem nézve, hogy az mekkora robajjal jár. Bemegyek az ablakon és megyek az érzékeim után. A srác - mivel körülbelül egy idős lehet, habár nem néztem meg alaposan adatait, így csak kinézetre tudok alapozni - fel sem kelt a csörömpölésre. Könnyű dolgom lesz, aminek örülök, mert így hamarabb vissza mehetek ahhoz a nőhöz, akit szeretek.
Bemegyek a szobába ajtó kicsapással, de erre sem reagál. Vajon hogy kel ez fel reggel, ha ennyire semmibe vesz mindent, amit eddig tettem? Mindegy is. Nem lacafacázok, egyből a torkának esem. Tulajdonképpen éhes is volt, így még jónak is jön ez a potya munka.
Harapásom után egyből magához tér a szerencsétlen, de ekkor már hiába. Száját erősen befogva szívom tovább vérét, amíg jól nem lakok. Mikor végeztem pólóját feljebb húzva törtöm meg szám. Imádom ezt csinálni. Látni, ahogy a legerősebbnek tűnő ember is ijedt kis nyuszivá változik ilyenkor. Utolsó kívánsághoz való jogát megadtam, de nem élt vele és, így egy "bye bye" után könnyed mozdulattal kitörtem nyakát.
A hullát nem hagyhatom itt, így kihámoztam ágyából és vállamra kaptam. Gyorsan kell távoznom, mielőtt valaki meglátna. Kocsimhoz érve bedobtam a csomagtartóba és már ott sem voltam. Majd azt hiszeik, hogy eltűnt, avagy teljesen mást, de hogy nem jön vissza arra mérget vehetnek.
Elvittem egy rakpartra a friss holtestet és ott beledobtam a tengerbe. Ezzel a munka piszkos része készen is van és még jól is laktam. Azt hiszem ma jól tárhatom a napom.
Vissza ültem kocsimba és elindultam haza, hogy nyugovóra térjek Hyo mellett. Pár órám van és kezdődik a szórakozás...
Be törtem az iskolába a biztonsági rendszert ügyesen kijátszva. Megkerestem azt a szobát, ahol az itt dolgozók adatai vannak. Kikerestem a tesi tanár aktáját és megnéztem lakhelyét. Már csak annyi a dogom, hogy meglátogassam és eltüntessem a föld színéről.
A házával szembelévő oldalon parkoltam le. Mielőtt kiszálltam volna az autóból körbenéztem. Az utca ki van halva így éjfél tájt.
Ellenőrzöm a címet utoljára, mielőtt rossz emberre pazarolnám az időm. Mikor megbizonyosodom, hogy ez az a hely betöröm az ablakot nem nézve, hogy az mekkora robajjal jár. Bemegyek az ablakon és megyek az érzékeim után. A srác - mivel körülbelül egy idős lehet, habár nem néztem meg alaposan adatait, így csak kinézetre tudok alapozni - fel sem kelt a csörömpölésre. Könnyű dolgom lesz, aminek örülök, mert így hamarabb vissza mehetek ahhoz a nőhöz, akit szeretek.
Bemegyek a szobába ajtó kicsapással, de erre sem reagál. Vajon hogy kel ez fel reggel, ha ennyire semmibe vesz mindent, amit eddig tettem? Mindegy is. Nem lacafacázok, egyből a torkának esem. Tulajdonképpen éhes is volt, így még jónak is jön ez a potya munka.
Harapásom után egyből magához tér a szerencsétlen, de ekkor már hiába. Száját erősen befogva szívom tovább vérét, amíg jól nem lakok. Mikor végeztem pólóját feljebb húzva törtöm meg szám. Imádom ezt csinálni. Látni, ahogy a legerősebbnek tűnő ember is ijedt kis nyuszivá változik ilyenkor. Utolsó kívánsághoz való jogát megadtam, de nem élt vele és, így egy "bye bye" után könnyed mozdulattal kitörtem nyakát.
A hullát nem hagyhatom itt, így kihámoztam ágyából és vállamra kaptam. Gyorsan kell távoznom, mielőtt valaki meglátna. Kocsimhoz érve bedobtam a csomagtartóba és már ott sem voltam. Majd azt hiszeik, hogy eltűnt, avagy teljesen mást, de hogy nem jön vissza arra mérget vehetnek.
Elvittem egy rakpartra a friss holtestet és ott beledobtam a tengerbe. Ezzel a munka piszkos része készen is van és még jól is laktam. Azt hiszem ma jól tárhatom a napom.
Vissza ültem kocsimba és elindultam haza, hogy nyugovóra térjek Hyo mellett. Pár órám van és kezdődik a szórakozás...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése